2013. december 17., kedd

1.rész-Szabályok

Sziasztok:) Meghoztam az első részt.Próbáltam hosszúra írni ez lett belőle,minden esetre remélem tetszik:) És kérlek pipáljatok,vagy komizzatok ha tetszik,sokat jelentene.Köszönet a fejlécért Vanessa Vancsiknak x 



-Kelj fel....Serina..-valaki  szólongatott,felemeltem fejem majd egy szőke hajú férfit tekintettem meg,Niall.

-Reggeli.-folytatta.
-De én hogy kerültem ide,és hogy vagyok pizsamába?
-Egy gyufával és egy papírral voltam 2 éjszakán keresztül a sötétben,gondolod hogy nem tudom úgy levenni a ruhád hogy ne csináljak csúnya dolgokat?
-Őszintén nem...nem bízom bennetek.-erre semmit nem mondott csak folytatta útját a konyhába. Én is gyors felöltöztem és lementem a konyhába.
-Jó reggelt kicsi szívem!-jött oda Louis és taperázta a combomat.
-Ezt most hagyjátok abba,elmegy az étvágyam.-undorodott el Niall.
-Aha,persze ha te csinálhatnád ezt....-mondta csalafintán Louis.
-Szóval,Serina ma elmondjuk neked a feladatodat.-jött oda az asztalhoz Harry.
-Feladatomat?Mi ez valami bérgyilkos iskola?
-Így is mondhatjuk.
Megettük a reggelit majd elindultunk a nappaliba,Zayn oda ment a szekrényhez,és lehúzott egy nagy vászont amin egy rajz és egy utasítás féle volt.
-Szóval Ő itt Benjamin Franklin. Bérgyilkos,vagy inkább vezér.A lényeg a lényeg,hogy rossz ember.
-Mintha ti nem lenétek azok...
-Figyelj,attól hogy mi is bérgyilkosok vagyunk nem biztos rosszak is...
-Ch,persze.És mégis mit csináljak vele,a rossz emberrel?
-Ki kell adnod magad egy bizonyos Cara Parkernek.
-Ácsi,segítsek nektek azok után hogy elkábítottatok és elraboltatok....ti tiszta hülyék vagytok.
-Ne beszélj velünk így!-parancsolta Liam.
-Azt sem tudom ki ez a nő.
-Most akarjuk elmondani,ha méltatnád befogni!
-Jó.
-Cara,egy híres fegyverárusító,Benjamin tőle ezer számra veszi a fegyvereket.
-De ha én eljátszom mi lesz az igazival?
-Na igen az igazi....meghalt.
-Megöltétek?
-Bérgyilkosok vagyunk.
-Azt tudtam eddig is.-mondtam unottan.
-Ne rontsd el mert ha megteszed neked véged van.
-Miért pont én játsszam el?
-Mert,minket ki akar nyírni,és mert te csaj vagy.-mondta flegmán Niall.
-Ja és át kell alakítanunk,már mint paróka meg ilyesmi,szóval gyere!-utasított durván Harry. Egy lépcsőn sétáltunk lefelé,feloltották a villanyt egy nő volt ott.
-Szia,Nina Bennett vagyok.
-Szia,Serina.
-Nos ő most parókát fogy csinálni neked.-jelentette ki Louis,mintha eddig még nem tudtam volna miért vagyunk itt.Leültettet egy székbe,egy mérőszalag itt is ott is,elővett egy rakat vörös színű
hajat,össze rakta őket,és kész volt.
-Kész van srácok,Seri gyere!
Kimentem.
-Ez nagyon dögös!-jegyezte meg Liam.
-Köszi,Nina.
-Máskor is.
Ezután a srácok foglalatoskodtak papír munkákkal(?) én meg néztem  őket,majd vacsora fürdés meg ilyesmi.Fürdés után az ágyamon egy cetli :Gyere a szobámba baby ;) Harry x
Bármennyire is féltem,de elindultam az ajtó felé,mikor oda értem még eltöprengtem hogy be-e menjek,de hirtelen egy ajtó nyitódás és Harry testét láttam magam előtt tornyosulni.
-Mmmm,szia-nézet végig rajtam-oh hát csak így lengén törölközőbe,remek!-folytatta.Úristen nem vettem fel semmi ruhát,a rohadt életbe.
-Gyere csak be...
-Kicsit hátrébb léptem de ő a kezemnél fogva behúzott a szobába.
-Gondoltam elmondom a szabályokat,először is nem beszélünk csúnyán a nagy fiúkkal.-és itt egy fenékbe markolás.
-Másodszor a tervet tökéletesen végre hajtsuk.-itt egy fenékre ütés.
-Ha ezt nem tartod be akkor büntetést kapsz.-itt pedig a számba harapott.
-Most pedig egy kicsit lazítunk.
-De én nem akarok.
-Pedig most fogsz,oh tényleg kihagytam valamit,nem csak azért segítesz hogy ne nyírjanak ki minket,hanem akkor is segítesz ha kanosak vagyunk.Én pedig most az vagyok.
Harry úgy ahogy voltam lefektetett az ágyra. Szorítottam a törölközőt,de hiába mert letépte rólam.Megnyalta száját ahogy végig nézet rajtam.
-Mondták már hogy kívánatos vagy?
-Nem tartozik rád!
-Szóval még nem,még jobb én vagyok az első,szeretek mindenben első lenni ezek szerint még nem voltál együtt senkivel sem.
-Ilyet nem mondtam.
-Csak utáltál rá.-mondta miközben levette a pólóját,én pedig megláthattam formás felső testét.Észrevette hogy őt nézem..Szó szerint nekem esett, a nyakam durva csókokkal kezdte el kényeztetni,majd egyre
csak szívni.Lefelé haladt,egyik kezével a mellem fogta,a másikkal a combom belső részét masszírozta. Akartam vagy sem,de ívbe feszült hátam,akár menyire is de testemnek tetszett ez a
durva kényeztetés.Nadrágját kigombolta majd levette.Láttam az óriási dudort a boxerében. Durván megcsókolt majd levette boxerét,és belém tolta teljes hosszát. Először csak lassan majd egyre gyorsabban diktálta az iramot.
-Ne tartsd bent....ha tetszik gyerünk add ki.-lihegett a fülembe. Folytatta amit elkezdet.
-Haryyyy...hagyd abbaaa!
Még párat tolt és mellém feküdt.
-Szóval remélem világosak a szabályok,édes.

2013. december 9., hétfő

Prológus

Sziasztok:) Itt a prológus,kérlek komizzatok és pipáljatok,hogy tetszik-e:) A Facebook csoportba csatlakozzatok ha tetszik:) https://www.facebook.com/groups/560659993975074/

Eszti xx.




Az emberek szeretnek egyedül lenni néha amikor semmire és senkire nem kíváncsíak..amikor nem kíváncsiak a világra.Így sétáltam én is Texas utcáin.Egyedül akartam lenni.Elegem

volt mindenkiből.Amikor egyedül akartam lenni mindig sétáltam,ilyenkor nyugalom árasztott el beszívtam lassan a levegőt majd kifújtam. Hallgattam a madarakat akik boldogan csiripeltek,
de furcsa mód ez most nem így volt nem voltak boldogok,szomorúak voltak,mintha valamire figyelmeztetni akarnának.Aztán egyszer csak egy dörrenés majd még egy aztán valaki befogta
a szám,esze-veszett rugdalózásba kezdtem de késő volt a férfi elő vett egy kicsi üvegecskét amiben furcsa barnás folyadék volt,és beadta aztán elkábultam és elaludtam.

Kb. 22 óra múlva


Lassan nyitottam ki a szemem,könnyezett,talán a kipihentségtől,talán a fejfájástól.A számban még mindig éreztem annak a borzalmas folyadéknak az ízét.Aztán éles fény az ajtó felől jött

egy barna göndör hajú férfi jött be becsukta az ajtót.Felém sétált.
-Jól vagy?
-Te kivagy?
-Kérdeztem valamit!-mondta idegesen.
-Én is!-vágtam vissza de rájöttem nem kellet volna.
-Na ide figyelj még csak 22 órája vagy itt,de ha már most ezt csinálod ne várd hogy kedves legyek veled! Nos,jól vagy?
-Igen.Jobban.-válaszoltam remegve.
-Akkor jó.-mondta,majd sarkon fordult.
-Te még nem válaszoltál.-mondtam félve. Nem nézet vissza csak megált.
-Harry.A nevem Harry.-válaszolt,és kinyitotta az ajtót.Ismét egyedül voltam. Igazából fogalmam sincs hogy miért vagyok itt,hogy hol vagyok...semmit sem tudok. Kintről hangok haladtszódtak
de nem csak Harry-é sokkal több emberé.Aztán ismét nyitódott az ajtó most nem csak Harry,rajta kívül még 4 férfi jött be.
-Harry...ők kicsodák?
-Ők velem együtt főnökök,nagyon fontos emberek...
-De hogy  hívják őket?
Harry végig nézet mindegyikükön,majd felém fordult.
-Niall,Louis,Zayn és Liam.-mutatott végig rajtuk. Most én néztem végig rajtuk,fekete ruha vagy legalábbis sötét,a szemük szúrósan nézett,de arcuk nyugodtságot sugárzott.
-Szóval azért jöttünk be,mert gondoltunk tudni szeretnéd miért vagy itt....úgy hogy gyere!-utasított. Harry és Zayn megfogták a felkaromat a másik 3 pedig elől sétált.Be vittek egy nyitott szép helységbe egy  nappali félébe.
Leültetek,én körbenéztem a helységbe,majd puskákat,késeket,pisztolyokat,stukereket és külömböző talán mérgeket láttam. Megijedtem. Mi a francot akarnak tőlem?
-Nos a nevünket tudod...öhm tudni szeretnéd hogy miért vagy itt?-kérdezte Niall.
-Talán.
-Nálunk nincs talán,itt igen vagy nem létezik.-szólalt meg határozottan Louis.
-Akkor igen.-még mindig félénken válaszoltam,remegtem.
-Hát jó, gondolom látod a fegyvereket és mérgeket-szóval igazam volt-inen adódóan bérgyilkosok vagyunk.-teljes nyugalommal mondta Liam mint ha ez olyan természetes lenne,a pupiláim kitágultak most már tényleg reszkedtem.
-Mi...mi a francról beszélsz?Ti nem vagytok normálisak!
-Nyugodj le érted!-fogott le Harry.
-Ne érj hozzám,húz innen!-ordibáltam most már elegem volt...el akartam futni,menekülni akartam,de nem tudtam mármost tudtam ez lehetetlen.
-Jó srácok menjetek ki!-utasította Harry a többieket.A srácok kimentek,kettesben voltunk Harry és én. Megszorította a csuklóm és neki lökött a falnak a kezem neki nyomta a falnak a fejem főlé.
-Na ide figyelj! Ne rínyálj érted,és ne beszélj velünk úgy mint ahogy a kutyáddal  szoktál! Így beszélhetsz mással de velünk nem,itt mi vagyunk a Te főnökeid és fordítva.És itt mi szabjuk a szabályokat,jobb ha elfogadod őket,kicsi szívem!-ordibálta-Megérteted?!-folytatta.
Nem szóltam némán remegtem,még mindig.
-Megérteted?!
-Igen.-válaszoltam.Elengedte kezem,lecsúsztam a földere Ő kiment én pedig sírni kezdtem,tudtam nem ez volt ez első ilyen.