Prológus

Sziasztok:) Itt a prológus,kérlek komizzatok és pipáljatok,hogy tetszik-e:) A Facebook csoportba csatlakozzatok ha tetszik:) https://www.facebook.com/groups/560659993975074/

Eszti xx.



Az emberek szeretnek egyedül lenni néha amikor semmire és senkire nem kíváncsíak..amikor nem kíváncsiak a világra.Így sétáltam én is Texas utcáin.Egyedül akartam lenni.Elegem
volt mindenkiből.Amikor egyedül akartam lenni mindig sétáltam,ilyenkor nyugalom árasztott el beszívtam lassan a levegőt majd kifújtam. Hallgattam a madarakat akik boldogan csiripeltek,
de furcsa mód ez most nem így volt nem voltak boldogok,szomorúak voltak,mintha valamire figyelmeztetni akarnának.Aztán egyszer csak egy dörrenés majd még egy aztán valaki befogta
a szám,esze-veszett rugdalózásba kezdtem de késő volt a férfi elő vett egy kicsi üvegecskét amiben furcsa barnás folyadék volt,és beadta aztán elkábultam és elaludtam.

Kb. 22 óra múlva

Lassan nyitottam ki a szemem,könnyezett,talán a kipihentségtől,talán a fejfájástól.A számban még mindig éreztem annak a borzalmas folyadéknak az ízét.Aztán éles fény az ajtó felől jött
egy barna göndör hajú férfi jött be becsukta az ajtót.Felém sétált.
-Jól vagy?
-Te kivagy?
-Kérdeztem valamit!-mondta idegesen.
-Én is!-vágtam vissza de rájöttem nem kellet volna.
-Na ide figyelj még csak 22 órája vagy itt,de ha már most ezt csinálod ne várd hogy kedves legyek veled! Nos,jól vagy?
-Igen.Jobban.-válaszoltam remegve.
-Akkor jó.-mondta,majd sarkon fordult.
-Te még nem válaszoltál.-mondtam félve. Nem nézet vissza csak megált.
-Harry.A nevem Harry.-válaszolt,és kinyitotta az ajtót.Ismét egyedül voltam. Igazából fogalmam sincs hogy miért vagyok itt,hogy hol vagyok...semmit sem tudok. Kintről hangok haladtszódtak
de nem csak Harry-é sokkal több emberé.Aztán ismét nyitódott az ajtó most nem csak Harry,rajta kívül még 4 férfi jött be.
-Harry...ők kicsodák?
-Ők velem együtt főnökök,nagyon fontos emberek...
-De hogy  hívják őket?
Harry végig nézet mindegyikükön,majd felém fordult.
-Niall,Louis,Zayn és Liam.-mutatott végig rajtuk. Most én néztem végig rajtuk,fekete ruha vagy legalábbis sötét,a szemük szúrósan nézett,de arcuk nyugodtságot sugárzott.
-Szóval azért jöttünk be,mert gondoltunk tudni szeretnéd miért vagy itt....úgy hogy gyere!-utasított. Harry és Zayn megfogták a felkaromat a másik 3 pedig elől sétált.Be vittek egy nyitott szép helységbe egy  nappali félébe.
Leültetek,én körbenéztem a helységbe,majd puskákat,késeket,pisztolyokat,stukereket és külömböző talán mérgeket láttam. Megijedtem. Mi a francot akarnak tőlem?
-Nos a nevünket tudod...öhm tudni szeretnéd hogy miért vagy itt?-kérdezte Niall.
-Talán.
-Nálunk nincs talán,itt igen vagy nem létezik.-szólalt meg határozottan Louis.
-Akkor igen.-még mindig félénken válaszoltam,remegtem.
-Hát jó, gondolom látod a fegyvereket és mérgeket-szóval igazam volt-inen adódóan bérgyilkosok vagyunk.-teljes nyugalommal mondta Liam mint ha ez olyan természetes lenne,a pupiláim kitágultak most már tényleg reszkedtem.
-Mi...mi a francról beszélsz?Ti nem vagytok normálisak!
-Nyugodj le érted!-fogott le Harry.
-Ne érj hozzám,húz innen!-ordibáltam most már elegem volt...el akartam futni,menekülni akartam,de nem tudtam mármost tudtam ez lehetetlen.
-Jó srácok menjetek ki!-utasította Harry a többieket.A srácok kimentek,kettesben voltunk Harry és én. Megszorította a csuklóm és neki lökött a falnak a kezem neki nyomta a falnak a fejem főlé.
-Na ide figyelj! Ne rínyálj érted,és ne beszélj velünk úgy mint ahogy a kutyáddal  szoktál! Így beszélhetsz mással de velünk nem,itt mi vagyunk a Te főnökeid és fordítva.És itt mi szabjuk a szabályokat,jobb ha elfogadod őket,kicsi szívem!-ordibálta-Megérteted?!-folytatta.
Nem szóltam némán remegtem,még mindig.
-Megérteted?!
-Igen.-válaszoltam.Elengedte kezem,lecsúsztam a földere Ő kiment én pedig sírni kezdtem,tudtam nem ez volt ez első ilyen.